Lívia | 2013.09.30. @ 10:47 | 2 hozzászólás

Tudtad, hogy nem lehet zsidó esküvőt tartani szombaton, vagy hogy a fátyol hagyományát is egy zsidó nőnek köszönhetjük? A zsidó esküvő bár napjainkban nagyon népszerű, elmondható hogy keveset tudunk róla a Holywoodi filmekben bevett pohártörős jeleneteken kívül.

Bár általában igaz, hogy a hétköznapokban is vallásos zsidók házasodnak zsidó hagyományok szerint, Köves Slomó ortodox rabbi egy interjújában elmondottak szerint nincs általános tendencia, „előfordul, hogy mindkét fél zsidó ugyan, mégsem járnak zsinagógába, még a nagyünnepekkor sem.” Téveszme, hogy aki ma Magyarországon zsidó esküvőt tart, az jellemzően vallásos életet él. A zsidó esküvő inkább identitáserősítő funkciót tölt be a zsidó közösségben – állítja Verő Tamás neológ rabbi.

Ortodox vs Neológ

A zsidó hagyományban is eltérő szertartások léteznek, az esküvőt ugyanis nem lehet teljes egészében megtalálni a Tórában, így sokat változott az idők során. A szertartásnak két része van: az eljegyzés és a házasságkötés, melynek időbeli kapcsolata különbözik az ortodox és a neológ zsidóknál. Míg előbbieknél külön, utóbbiaknál egyszerre történik a hüpe alatt.

Esküvői előkészületek

A menyasszonynak az esküvő napja előtti este el kell mennie egy rituális zsidó fürdőbe, más néven Mikvébe, az esküvő előtti szombaton a vőlegényt a közösség tagjai cukorkával dobálják meg, hogy a házasság édes legyen. Az ifjú párnak pedig böjtölnie kell az esküvő napján, a Talmud szerint így vezekelnek múltbéli vétkeikért, a házassággal pedig tiszta lappal indulnak.

Eljegyzés

Az eljegyzés közben egy pohár bor felett elhangzik az eruszin, az áldás. Miután ittak a borból, a vőlegény gyűrűt húz a menyasszony jobb mutatóujjára, és eltöri az esküvői serleget. A keresztény esküvővel összehasonlítva: az eljegyzéshez hasonlóan csak a menyasszony ujjára húznak gyűrűt, a vőlegény ujjára nem – szemben a keresztény esküvővel, ahol a férfi ujjára is gyűrű kerül. A kristálypohár összetörésével –mely látványos elemet, több filmben is láthattunk már –kezdetét veszi a lagzi, „Mazl tov!” kiáltások hangzanak, a fiatalokat a szokásos rizzsel dobálják meg, hogy termékenyek legyenek. A pohár összetörésének motívuma szimbolikusan a jeruzsálemi Szentély lerombolására emlékeztet.

Ilyen is lehet egy hüpe (Fotó: Lea Ann Belter)
Ilyen is lehet egy hüpe (Fotó: Lea Ann Belter)
A hüpe alatt (Fotó: Rachel)
A hüpe alatt (Fotó: Rachel)
Hagyományos baldachin (Fotó: Krista Guenin)
Hagyományos baldachin (Fotó: Krista Guenin)

Hüpe vagy Chupa

A zsidó esküvő egyik jellegzetes és központi eleme a Hüpe, azaz egy baldachin, melynek felépítése a vőlegény apjának volt feladata a bibliai időkben, a fából épített baldachint azonban a késő középkortól már négy tartóoszlop fölé borított drapéria helyettesíti. Az esküvőt ezalatt a menyegzői baldachin alatt kell megtartani, legyen akár zsinagógában, otthon vagy szabadtéren (utóbbinak létjogosultságáról az egyházon belül nincs egyetértés). Ez alatt várja a vőlegényt a lefátyolozott menyasszony, aki a hüpe alatt álló vőlegényt hétszer körüljárja, majd a vőlegény jobb oldalára áll, és megkezdődik a szertartás.

Házasságkötés

Ezután következik maga a házasságkötés. A vőlegény lehajtja a menyasszony fátylát, ezzel oltalmába veszi őt. Azért a férj, mert Lea, Izrael egyik ősanyja – akinek a fátyolviselést köszönhetjük – fátyollal rejtette el arcát Jákob elől, aki valójában a Lea húgát, Ráchelt szerette volna nőül venni. Hogy a hasonló fiaskót elkerüljék, a 18. század óta már a vőlegény hajtja a zsidó menyasszony fejére a fátylat… A szertartás után az ifjú párt egy helyiségbe kísérik, ahová néhány percre kettesben elvonulhatnak. Itt végre az egész napos böjt után ehetnek is valamit. A házasságkötés után jöhet az evés-ivás, tánccal kísérve. Az ételeket a szokásos zsidó étkezési törvényeket betartva kell megválasztani, a zene és a tánc pedig elválaszthatatlan része a lagzinak, amikor a párt széküknél fogva a magasba emelik, és körbetáncolják őket. A szokás eredete, hogy a férfiak és nők paravánnal elkülönítve táncoltak, és a násznép őket egy-egy székben felemelve vitte a paravánhoz, ahol megérinthették egymást.

Magasba emelés (Fotó: FengLongphoto)
Magasba emelés (Fotó: FengLongphoto)

Házassági szerződés

És hogy mit keres itt a házassági szerződés? A zsidó esküvőkön még a házassági ceremónia előtt írják alá a házasságlevelet, más néven ketubát (arámi nyelven íródott tekercs a feleség jogaival és válás esetén neki járó összeggel), melyben a vőlegénynek egyéb kötelezettségek mellett írásban vállalnia kell, hogy válás esetén mekkora összeget fizet ki feleségének. A zsidó férj feladata nem csupán az anyagi biztonság megteremtése, hanem a feleség egészségének, lelki, szellemi egyensúlyának biztosítása is volt. A ketubát két független tanú írja alá, akik sem a vőlegénynek, sem a menyasszonynak nem lehetnek rokonai. Ezután a rabbi vagy egy másik férfi felolvassa az okmányt, ezután átadják a menyasszonynak, akinek gondosan meg kell őriznie.

Érdekesség, hogy a zsidó esküvőben még a házassági szerződésnek ez a korai formája a bibliai időkből ered: a házassági szerződések felbontása igen ritka volt, annak ellenére, hogy a XX. század közepéig Európában egyedül a zsidó vallás engedélyezte a válást.

Nászút (helyett)

A házasságkötés után az ifjú pár nem megy nászútra, hanem hét napig vendégeskedik, ahol minden alkalommal elmondják a hét áldást. Ha legalább a házasulandók egyikének ez az első házassága, akkor a lakodalom egy teljes hétig tart. Ez alatt az idő alatt a vőlegény nem hagyhatja magára a menyasszonyt, még akkor sem mehet munkába, ha az megengedné. Az ünnep hetében az ifjú pár – bizonyos hagyományos előírások betartásával – minden étkezés után elmondja az evés utáni áldást a bevezető külön formulával és a hét áldást. Ha mindketten voltak már házasok, ezeket csak az első napon mondják el.

A hagyományos zsidó esküvői öltözet

Külön előírások nincsenek, de a zsidó menyasszony is fehér ruhában megy férjhez, akár egy katolikus, ami tisztaságát szimbolizálja csakúgy, mint a mirtusz a fején. Vallásos esküvőről lévén szó fedetlen vállak és keblek nem ajánlatosak, zsinagógába való belépéskor pedig kifejezetten tilos is. Inkább magas nyakú vagy hosszú ujjú ruhát, esetleg levehető bolerósat válasszon a menyasszony. Ezzel szemben a vőlegény a gyász színébe, feketébe öltözik, búcsút intve régi életének. Hagyományosan azonban a vőlegénynek kitelben, azaz fehér köpenyben kell a hüpe alá állnia.

A vőlegény kitelben (Fotó: Krista Guenin)
A vőlegény kitelben (Fotó: Krista Guenin)
A fátyol lehajtása (Fotó: djonesphoto.com)
A fátyol lehajtása (Fotó: djonesphoto.com)
Címkék: , , , ,

Hozzászólások

Minden vélemény számít, szólj hozzá te is!

Regisztrálj Facebook-al! Soha hem posztolunk a faladra
Viszont nem kell újabb jelszavakat megjegyezned. Gyors és kényelmes!